Dömpi és Pipacs összebarátkoztak. Hatalmasakat vadulnak a kertben, Dömpi toppant, ugrál – olykor 1,2 mm-re Pipacstól csapja le a lábait, ami félelmetes látvány -, kergetteti magát, és ma már hanyatt is feküdt neki. A pici ugat neki vadul, rohamoz, de az utolsó pillanatban hanyatt vetődik, vagy menekül. Ha utoléri, Dömpi kicsit meg is bolházza.

Dömpi nemrég váratlanul kihányta a vacsoráját, csak úgy hirtelen, nem volt előtte a szokásos bamba arccal való öklenedezés. Ekkor még nem figyeltem a körülményekre. Másodszor is megtörtént mikor Pipacs körülötte- és ráugrált, tegnap pedig harmadszor is, egyértelműen az után, hogy a kiskutya odarohant hozzá, és oldalról megnyalintotta Dömpi száját – vagyis enni kért, Dömpi pedig adott neki.